Sír a baba

Ha szerencsés vagy, saját kisbabád születése előtt már láttál csecsemőt és sírni is hallottad őt. Régen, pl. a nagycsaládok idején természetes volt, hogy a nők szülésük előtt szereztek már némi tapasztalatot a babákról, a gondoskodásról, sajnos, ma már ehhez néha szerencse kell.

 

A kisbabák sírása természetes módon tartozik a család életéhez. Sőt, a megszületés utáni pillanatok közé szinte kötelező jelleggel tartozik hozzá a felsírás, mint az élet megnyugtató bizonyítéka, pedig nem egy esetben fordult elő csendes nézelődés, halk nyöszörgés sírás helyett, teljesen egészséges kisbaba születésekor is- általában háborítatlan körülmények közt született babákra igaz ez.

Megszületett, felsírt, boldogan öleled magadhoz. A sírás talán már alább is hagyott, a bőr-bőr kontaktus, szíved dobbanásának ismerős hangja, az első szopási kísérlet okozta érzés elönti kisbabád testét, lelkét, biztonságban érzi magát. Te is hullajtod a meghatottság és az öröm könnyeit, áradnak az érzelmek, együtt vagytok, összetartoztok, valami visszavonhatatlan és megismételhetetlen történt és ez így van! (Bárcsak ezt lehetne megélni minden szülés után, helyszíntől függetlenül!)

Testeddel, reakcióiddal képes vagy megfelelő választ adni kisbabád jelzéseire. Ez a tapasztalás pedig kompetens anyává tesz Téged.

Jogosan hiszed, ha a babád sír, megnyugtatod, akkor a sírás megszűnik, helyreáll a béke. Ez az elgondolás helyesen feltételezi, hogy a sírás a kommunikáció egy fajtája, egy kifejezési mód, mely szavak híján is világos képet ad arról, hogy valami nem stimmel.

Ám nem ritka, hogy csecsemőd csak sír és sír, pedig mindent megtettél, hogy megnyugtasd. Egy ilyen nehéz helyzetben elbizonytalanodhatsz, megkérdőjelezed anyai kompetenciádat, ráadásul fullasztó lehet a sok egymással ellentétes tanács.

Miért sír?

Néha sosem tudjuk meg, mi volt a kiváltó ok, néha pofon egyszerűnek tűnik a miért, ezzel a megoldás is.

A sírásnak nem véletlenül kellemetlen a hangzása, hogy egyértelműen felhívja édesanyja figyelmét, a babának szüksége van valamire. Talán Te is tapasztaltad már, hogy képtelenség nem reagálni a baba sírására.

Nézzünk pár okot, a teljesség igénye nélkül, ami sírást, sírós időszakokat válthat ki:

ha születése közben sok és indokolatlan beavatkozással siettették, befolyásolták érkezését, születési trauma érte és/vagy elszakították édesanyjától órákra, napokra

A születés milyensége nagyban meghatározza az egész életet, ezáltal a születés utáni első időszakra is hatással van. Az ok nélküli beavatkozások, WHO által is korszerűtlennek, sőt ártalmatlannak tartott rutineljárások alkalmazása a szülés alatt illetve közvetlenül utána befolyásolják a magzatból kisbabává lett ember adaptációs készségét.

Az a természetes, ha az újszülött édesanyja mellett marad a 0. perctől kezdve és ez mindkét fél érdekeit szolgálja. Ha egy kisbaba 24 órában édesanyjával lehet, ő könnyebben ismeri fel babája jelzéseit, válaszolhat rájuk megfelelően, hangolódhatnak egymásra.

ha szopizni szeretne

Megfelelő információ és szoptatást támogató szakember nélkül útvesztővé is válhat a szoptatás. Sok anya rémül meg attól, ha kisbabája szopi előtt, alatt és után is sír.

NEM MEGOLDÁS rutinszerűen biztatni az édesanyát a menetrendszerű szoptatásra az igény szerinti helyett, a szoptatás korlátozását bevezetni, bimbóvédő használatát előírni a helyzet felmérése nélkül, a szopott mennyiségek minden alkalommal történő mérlegelését javasolni, a sírás minden fajtáját hasfájásnak diagnosztizálni, ezért az anyának diétát előírni, a babát teáztatni.

A legtöbb esetben a szoptatási helyzet alapos körüljárásával kiderül az ok, melyet orvosolni lehet, legyen szó akár a szoptatási pozíció minimális korrigálásáról, vagy a szülés/születés élményének feldolgozásáról vagy az igény szerinti szoptatást támogató valódi információk átadásáról.

Lehetőleg az első jelekre tegyük mellre a kisbabát (cuppogás, fejecske forgatása, öklök csócsálása), mert a sírás már kései éhségjel, síró babát pedig sokkal nehezebb mellre tenni!

Szopi alatti sírást okozhat többek közt pl. a lenőtt nyelv, a túl sok tej, erős tejleadó reflex, kellemetlen élménye a babának, pl.félrenyelés, stb. Szerencsére a legtöbb esetben- még ha némi nyomozást is igényel a megoldás keresése- sikeres szoptatási kapcsolattá alakul a problémás helyzet.

Olyan szakembert keressünk kérdés, probléma esetén, aki az igény szerinti szoptatás támogatója (www.ibclc.hu www.lll.hu)!

A szoptatás utáni sírások zöme csökkenhet a büfizéssel illetve a komfortszopizással. Ha a pocak már meg is telt, nem éhes már a baba, szeretne még mellen maradni és komfortszopizni. Ez egy teljesen normális dolog. Ha ezt az igényt megértjük, máris láthatjuk, mennyire nem állja meg a helyét az az általános felvetés, hogy 20 perc legyen egy szoptatás, 10 perc egyik mell, 10 perc másik mell. A szoptatásnak nem az éhség megszüntetése a kizárólagos funkciója, sokkal többet jelent ennél! Nem érdemes a komfortszopizást korlátozni vagy cumival kiváltani, mert a cumihasználat negatív irányban befolyásolhatja a tejmennyiség alakulását, hisz könnyen vezethet cumizavarhoz illetve a kisbaba nem kerül annyiszor mellre, ahányszor szeretne, ez pedig megmutatkozhat a tejmennyiség alakulásában.

ha nem kiságyból szeretne nézelődni, hanem édesanyjával lenne inkább

Az ember társas lény, szoktuk mondani. A kisbabának is van igénye társaságra, kiváltképp édesanyja szoros testközelségére. Nincs szükség a baba elszeparálására, hogy csend vegye körül, valószínűleg hangosan fogja kinyilvánítani ezzel ellentétes, teljesen jogos igényét. Ő is szeretné kivenni részét az életből és ott van számára a  biztonság, ahol édesanyja van. Hordozás közben nézelődni is tud, ha elfáradt vagy sok volt az inger, vissza tud vonulni és aludni is egy jót.

Nem mellesleg hordozás közben, a függőleges pozíciónak köszönhetően és a hasat érő enyhe nyomás miatt a pocakot feszítő gázok könnyebben távozhatnak, ezzel is csökkenhet a sírós percek száma.

ha álmos

Sok kisbaba sír elalvás előtt. Ha látszik rajta az álmosság, nincs szükség arra, hogy betegyük a kiságyba és magára hagyva elaludjon. Nagy a valószínűsége, hogy nem fog sikerrel járni a kísérlet, mert a kisbabák egyedül nem tudják előállítani azt a kellemes ellazult állapotot, ami az elalváshoz szükséges. A kisbabáknak az elalváshoz segítségre van szükségük! Szoptatás, hordozás, ringatás segítséget nyújthatnak. Megijedni nem kell, nem marad ez így örökre, bárhogy ijesztgessenek is! Az idegrendszer érésével fog változni az alváshoz kapcsolódó intenzív gondoskodás szükségessége is.

Mert az alvás nem tanult tevékenység, hanem az idegrendszer éréséhez kötött folyamat, egy kisbabát nem kell megtanítani elaludni!

Sok esetben az elalvás előtti sírás a külvilág kizárását hivatott szolgálni, így fordul a baba befelé és zárja ki a zavaró külső zajokat.

- természetesen okozhat sírást, ha teli van a pelus, átázott a ruhácska, ha melege van vagy ha fázik, ha fáj valamije vagy esetleg beteg a baba, túlpörgött, változás volt a megszokott rendhez képest: költözés, kórházi kezelés, utazás, stb.

- nem utolsósorban érdemes megfigyelni az összefüggést az anya lelkiállapota és a baba síróssága közt

Nem ritka, hogy a kisbaba édesanyja lelkiállapotát tükrözi. Otthoni feszültségek, belső bizonytalanságok, stressz, mind megmutatkozhatnak a kisbabában, akár sűrűbb, „megmagyarázhatatlan” sírásokkal.

- mikor jól esik sírni

Bizony, olyan is van, mikor a sírásnak nincs kifejezett oka, pusztán jól esik anya szerető és támogató karjai közt sírni egy jót. Ebben az esetben nem kell semmit tenni, „csak” meghallgatni őt!

Mi NEM jelent megoldást?

Sajnos sokszor hangzik el ma is a tanács, hogy hagyd sírni a kisbabát a saját érdekében. Ne legyen önállótlan, elkényeztetett, aki nem állja majd meg helyét a világban és még a tüdejének is jót tesz.

Ezek nagyon káros kijelentések!

A sok magányos sírás, a biztonságot jelentő személy nélkül a pszichés fejlődésre is negatív hatással van, a lélek állapota pedig a testre is hat. A magára hagyott síró csecsemő bizalma megtörik, megtapasztalja, hogy hiába szól, hiába hív, nincs válasz. Egyedül van olyan teherrel, mellyel megbirkózni képtelen. Ilyenkor a stresszhormonok szintje elképesztően magas!

Ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy ezek az első élmények mekkora hatással vannak a felnőttkorunkra is. Bizony, a felnőttkori stresszkezelés alapjai gyermekkorban kerülnek lefektetésre.

Tehát a pusztán jószándékú tanács visszafelé sülhet el, ugyanis a sírni hagyással pont az ellenkezőjét érhetjük el, mint amit szeretnénk.

Nem érdemes a látszólagos és rövidtávú hatások érdekében nem figyelembe venni a hosszútávú hatásokat!

A sírni hagyott baba nem tanul meg egyedül elaludni, pusztán már nem hívja tovább szüleit, hiszen azt megtanulta, hogy válasz nem érkezik. Csüggedt állapot ez és nagyon nem kívánatos!

Mikor sírni hagyásról beszélek, a nevelési célzattal történő, következetes és rendszeres ilyen tevékenységre gondolok. Természetes vannak olyan helyzetek, mikor nem tudunk azonnal a kisbaba mellett teremni és néha anyának is szükséges a mosdó használata J ezek nem fogják traumatizálni a babát.

Ám ha minden este, minden alkalommal meg kell élnie a cserbenhagyottság állapotát, az már nem múlik el hatás nélkül.

Feltalálták már a síráselemző készüléket is, mely bekapcsolva „megmondja”, a baba éppen miért sír. Ezzel is azt sugallják az anyák felé, hogy ők képtelenek saját maguk megfejteni babájuk mondanivalóját, szükség van a drága gépekre, berendezésekre, pedig ez nem igaz! Az anyák képesek megkülönböztetni a sírásokat és képesek adekvát választ adni azokra!

Mit tegyek?

Anyai ösztöneid megadják a választ, hiszen, ha belegondolsz, természetes reakciód a sírásra, hogy felveszed, esetleg megkínálod melleddel. Több, sírni hagyást kipróbált anya számolt már be arról, hogy kínkeserves volt hallgatni a fájdalmas sírást, erőnek erejével kellett visszafogniuk magukat, hogy ne menjenek oda babájukhoz. Ez nagyon fájdalmas tapasztalás. Miért küzdenél ennyire belső hangod ellen?! Az anyai ösztön nem csal!

Igen, ez a legfontosabb: a jelenléted! Bármikor! Hogy elérhető légy testi és lelki értelemben egyaránt!

Szoptathatod, ringathatod, magadra kötheted. Bevezethetitek a napi szertartások közé a babamasszázst is.

A sírás remek feszültségoldó hatását magadon is kipróbálhatod, Neked és a babátoknak is jót tesz, ha hiteles vagy és önazonos. Neked is lehet rossz napod, érhet szomorúság, feszültség, amit fel kell dolgoznod. Hát sírj bátran! Kisbabád sírását is könnyebben elfogadod, ha tudod, ez mennyire természetes, sőt, néha kívánatos tevékenység!

Ha nehézséged van babád sírásával kapcsolatban, kérj segítséget! Ha van rá mód, ne egyedül a Te feladatod legyen babád gondozása, ellátása!

Frusztrálhat a babasírás, ha mintaként is azt hoztad magaddal, hogy a sírás idegesítő és minél hamarabb elcsendesítendő valami. Nézz körül, a legtöbb ember, buszon, cukrászdában, szinte bárhol, frászt kap, ha egy baba sírni kezd, idegesek lesznek, néha egyenesen követelik a távozást. Miért van ez? Mert nem azt tanultuk meg, hogy a sírás normális, hogy szeretettel „kezelhető”, hanem azt, hogy az érzelmek veszélyesek, márpedig a sírás érzelemmel teli állapotot közvetít, mely sokakat megrémíthet, pláne, ha elfeledettnek hitt gyermekkori emlékeket is ébreszt!

Az önismeret fejlődésének lehetősége ebben az esetben is adott, érdemes élni vele!

Dobiné Olasz-Papp Nóra, pszichológiai-tanácsadó, kapcsolatanalitikus

(a cikk a Napi Elemózsia online magazinjában jelent meg)

 


 

 

Wednesday the 22nd. Quickmedia.