VÁLASZKÉSZ SZÜLŐK EGYESÜLETE

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT[1] ALAPSZABÁLYA

 

A Válaszkész Szülők Egyesülete tagjai az Egyesület 2011.07.22. napján megtartott közgyűlésén elfogadott alapszabályát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezéseivel összhangban 2020. december 22. és 2021. március 31. napján átfogóan módosították és az alábbi egységes szerkezetbe foglalják.

I.

Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Válaszkész Szülők Egyesülete
2. Az Egyesület székhelye: 1141 Budapest Bazsarózsa utca 71.
3. Az Egyesület működési területe: Magyarország területe

II.

Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja:

Az Egyesület álláspontja szerint a családba született gyermek érzelmi biztonsága, biztonságos, stabil kötődése ugyanolyan fontos, mint a megfelelő fizikai ellátás. Mind a kötődés, mind a megfelelő fizikai fejlődés teljesüléséhez megfelelő érzelmi gondozás szükséges, melyet egy válaszkész szülő tud a legjobban biztosítani. A válaszkészség biztosítja a gyermek jelzéseire való megfelelő reakciót, mellyel kielégülnek a gyermek természetes, ösztönös igényei, és ebből táplálkozva egészséges lelkű felnőtt válhat belőle.

Az Egyesület álláspontja szerint a gyermekek olyan ösztönökkel, ősi programokkal jönnek a világra, melyek helyes figyelembevételével a gyermek a megfelelő érzelmi támogatást kapja, ami saját, személyes kiteljesedését hozza magával. A gyermekek már magzati korban képesek jelezni, mit éreznek, különböző ingerekre más módon reagálnak és ezt teszik megszületésük után is. Pontos jelzést adnak közérzetükről, igényeikről, vágyaikról. A válaszkész szülő ezeket a jelzéseket elismeri, felismeri, elfogadja, megfelelően reagál rá és reakciójával buzdítja, segíti gyermekét a jelzések további használatára, finomítására. Ily módon a gyermek biztonságos kötődésbe kerül szülőjével, biztonságosnak ismerheti meg a világot, bízik magában, szülőiben és a világban, így nagyobb korában és felnőtt korban önbizalommal teli, magabiztos életet élhet.

Egyesületünk álláspontja szerint a válaszkész szülő elismeri (és lehetőség szerint alkalmazza): az igény szerinti szoptatást (az első hat hónapban a kizárólagos szoptatást), a természetes elválasztódás elvét ill. az elválasztás fokozatos, szeretetteljes véghezvitelét, a hordozást ill. szoros testkontaktus fontosságát, az éjszakai gondoskodást, a gyermek veleszületett temperamentumát felismeri és elfogadja, a gyermek önálló, egyedi személyiségének kiteljesedését figyelembe veszi, rugalmas, és ezek mellett saját magára és párkapcsolatára fokozottan figyel, személyes érzelmi és fizikai feltöltődést alkalmaz önmaga és családja érdekében, önismeretét fejleszti, érzelmileg tudatossá fejlődik.

Emellett Egyesületünk álláspontja szerint gyermekeink nem csak érzelmi, hanem fizikai egészsége is rendkívül fontos, ezért elvünk a környezettudatos gondolkodás, egészséges étkezés.

Az Egyesület célja a válaszkész szülő fogalmának megismertetése, az igény szerinti(első 6 hónapban kizárólagos) szoptatás fontosságának népszerűsítése, a természetes elválasztódás elfogadtatása, ill. ha elválasztás szükséges, annak szeretetteli módjának ismertetése, a hordozással, szoptatással, éjszakai gondoskodással kapcsolatos tévhitek eloszlatása, az anya-magzat kommunikáció fontosságának terjesztése, a gyermekek pszichés fejlődésének megfelelő támogatása, kihangsúlyozva a gyermekek egyediségét, saját személyiségét, a nevelés tekintélyelvűségével szemben a szívközpontú nevelés elemeinek megismertetése.

Célkitűzés az anyákat, apákat megismertetni önmagukkal, családi,  „hozott” mintáikkal, melyek nagyban befolyásolják saját gyermekükkel való kapcsolatukat.

Fontos cél segíteni az eligazodásban, helyes információáramlásban az elbizonytalanodó, segítségre szoruló szülőket, és biztosítani, hogy a nehezebb anyagi körülmények közt élőkhöz is eljuthassanak a helyes információk és igénybe vehessék a segítséget, ha szükséges.

További cél a családot egységként tekinteni, így információinkat az apákhoz is eljuttatni, hogy ők is a megfelelő mértékben tájékozódhassanak és kivehessék részüket a gyermekről való gondoskodásból, így ez is a gyermek megfelelő érzelmi ellátásához és megfelelő pozitív minta elsajátításához járul hozzá.

 

2. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
3. Az Egyesület tevékenységei:

Az egyesület fentiekben körülírt céljai megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi:

 

- várandósoknak, szülőknek szóló rendezvényeken való megjelenés, szórólapok osztása, tanácsadások ezen rendezvényeken

- saját programok szervezése figyelemfelkeltő céllal (pl. kirándulások szervezése, előadások tartása a kötődő nevelés jegyében, tanácsadások szervezése)

- saját kiadvány létrehozása, annak minél szélesebb körben való megjelentetése

- online és személyes tanácsadás nyújtása

- saját honlap üzemeltetése, melyen folyamatos tájékoztatás érhető el szoptatásról, hordozásról, hordozóeszközökről, kötődő neveléssel kapcsolatos kérdésekről, programokról és online tanácsadás is igénybe vehető

- csoportfoglalkozások tartása

- együttműködés kezdeményezése hasonló szervezetekkel

• felhívás a környezettudatos gondolkodásra (pl. saját kiadványban, kirándulásokon, kerékpáros találkozókon)

III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagsága rendes tagságból, pártoló tagságból és tiszteletbeli tagságból áll. A rendes tag tagdíj fizetésére, a pártoló tag vagyoni (pénzbeli vagy nem pénzbeli) hozzájárulás teljesítésére köteles. A pártoló tag a nem pénzbeli hozzájárulását az Egyesület tevékenységét elősegítő személyes munkavégzéssel is teljesítheti.
2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Ügyvezetője dönt. Az Egyesület valamennyi rendes tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani és részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.
3. Az Egyesület rendes tagjának jogai:

1. részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, szavazati joggal rendelkezik a Közgyűlés határozathozatalai során, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
2. ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
3. indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira;
4. felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, valamint betekinthet az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba, amelyet az Egyesület Ügyvezetője 30 napon belül köteles teljesíteni. Az Ügyvezető megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.
5. választhat és választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire azzal, hogy képviselettel együtt járó tisztség betöltésére csak nagykorú személy választható.

 

4. Az Egyesület rendes tagjainak jogállása, így különösen szavazati joguk mértéke egyenlő.

 

5. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik, a belépési nyilatkozatban a pártoló tag köteles meghatározni az általa vállalt vagyoni hozzájárulás mibenlétét. A pártoló tag javaslatokat és észrevételeket tehet az Egyesület működésével kapcsolatban, térítésmentesen részt vehet az Egyesület rendezvényein. A pártoló tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
6. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület céljával és Alapszabályával egyetért és az Egyesület tevékenységét bármilyen formában támogatja. A tiszteletbeli tagsági jogviszony az Ügyvezető javaslatára a Közgyűlés általi megválasztással, valamint annak a tiszteletbeli tag általi elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tag térítésmentesen részt vehet az Egyesület rendezvényein, továbbá az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet, ugyanakkor vezető tisztségviselővé nem választható.
7. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat személyesen vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazott útján gyakorolhatják. Meghatalmazottként kizárólag az Egyesület másik tagja járhat el, egy egyesületi tag egyidejűleg legfeljebb 5 másik egyesületi tag képviseletét láthatja el. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat törvényes képviselőik útján gyakorolják.
8. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

– az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával.

9. Az Egyesület a tagsági jogviszony felmondására nem jogosult.
10. Az Egyesület tagja tagsági jogviszonyát az Egyesület Ügyvezetőjéhez intézett írásbeli kilépő nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony kilépés esetén történő megszűnése független az Ügyvezető vagy a Közgyűlés jóváhagyásától, a jogviszony megszűnésének napja a kilépő nyilatkozatnak az Ügyvezetővel való közlés napja. Az Egyesületből való kilépés nem mentesít a tárgyévre vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettség teljesítése alól.
11. Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére, ugyanakkor nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. Amennyiben megállapításra kerül, hogy az Egyesület tagja olyan magatartást tanúsít, amely jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sérti és ezáltal az Egyesület céljának megvalósítását vagy az Egyesület tevékenységét veszélyezteti, az Egyesület tagja kizárásra kerül. Kizárásra okot adó magatartás különösen, de nem kizárólagosan bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetése, az Egyesület jóhírnevének szándékos megsértése vagy az egyesületi tagdíj megfizetésének felróható elmulasztása.
12. Az Egyesületi tag kizárására irányuló eljárás kezdeményezésére és a kizárást megállapító határozat meghozatalára az Egyesület Fegyelmi Testülete fegyelmi ülés megtartásával jogosult. A Fegyelmi Testület a kizárásra okot adó magatartás észleléséről, a rendelkezésére álló bizonyítékokról és a kizárási eljárás megindításáról az Egyesületi tagot írásban, ajánlott postai küldemény útján köteles értesíteni. Az értesítésben a Fegyelmi Testület megjelöli a fegyelmi ülés időpontját és helyszínét, valamint tájékoztatja a tagot, hogy a fegyelmi üléstől való távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

Az Egyesületi tag a fegyelmi ülés napjáig írásban, a fegyelmi ülésen pedig szóban jogosult a kifogásolt magatartásával kapcsolatos álláspontja és bizonyítékai, védekezése előterjesztésére. A fegyelmi ülésről jegyzőkönyv felvétele kötelező.

Amennyiben a kizárási eljárással érintett Egyesületi tag védekezést nem ad elő, vagy a Fegyelmi Testület az Egyesületi tag védekezését nem tartja megalapozottnak, a Fegyelmi Testület az Egyesületi tagot indokolással ellátott írásbeli határozatával az Egyesületből kizárja. A határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot az Egyesületi tagnak annak meghozatalát követő 5 napon belül írásban, ajánlott postai küldemény útján meg kell küldeni.

13. A kizáró határozat közlését követő 15 napon belül az Egyesületi tag írásbeli jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő a Fegyelmi Testületnél. A jogorvoslati kérelemről a Közgyűlés titkos szavazással, kétharmados többséggel dönt, amely Közgyűlést az Ügyvezető köteles a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított 60 napon belüli időpontra, a Közgyűlésre irányadó szabályok szerint összehívni. A jogorvoslati kérelem tárgyában a Közgyűlés nem határozhat ülés tartása nélkül. A kizárással érintett tag jogosult a Közgyűlésen védekezését személyesen előadni, a jogorvoslati kérelem tárgyában történő határozathozatal során azonban szavazati joggal nem rendelkezik. A jogorvoslati kérelem tárgyában szültetett közgyűlési határozatot az Ügyvezető az ülésen kihirdeti, amelyet az ülést követő 5 napon belül írásban, ajánlott postai küldemény útján is meg kell küldeni az Egyesületi tag részére.
14. A jogorvoslati kérelmet elutasító Közgyűlési határozat nem érinti az Egyesületi tag azon jogát, hogy a Közgyűlési határozatot a Ptk. 3:35. §-a alapján bíróság előtt megtámadja.
15. Kizárás esetén a tagsági jogviszony jogorvoslat hiányában a Fegyelmi Testület határozathozatala napján, jogorvoslat esetén a Közgyűlés marasztaló határozathozatala napján szűnik meg. Az Egyesületből való kizárás nem mentesít a tárgyévre vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettség teljesítése alól.
16. A tagdíj mértéke 12.000,- Ft/naptári év, amelynek módosítását az Ügyvezető javaslatára a Közgyűlés határozatával állapítja meg. A tagdíj összegét a tagdíjat szabályozó határozat szerinti módon és határidőben, de legkésőbb a tárgyév június hó 30. napjáig az Egyesület bankszámlájára történő átutalással kell megfizetni. Tagdíj fizetésére köteles, aki a tárgyév első naptári napján az Egyesület tagja volt. A tárgyévben belépő tagok a tagdíjat a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 60 napon belül kötelesek megfizetni az Egyesület bankszámlájára történő átutalással. Töredék naptári évre is a teljes tagdíjösszeg fizetendő, a tagsági jogviszony megszűnése esetén a már megfizetett tárgyévi tagdíj nem követelhető vissza.
17. A tagdíjak határidőben történő megfizetését az Ügyvezető köteles nyomon követni, aki a határidő elmulasztása esetén a tagot írásban köteles figyelmeztetni az átutalás teljesítésére. Tagdíjfizetési határidő elmulasztása esetén a tagdíj megfizetéséig az Egyesületi tag a Közgyűlésen szavazati jogát nem gyakorolhatja. Az Ügyvezető a Közgyűlési meghívó megküldésekor a tagokat ezen körülményre köteles figyelmeztetni, akik hátralékuknak a Közgyűlés napjáig való rendezésével szavazati jogukat visszaszerezhetik.

IV.

Az Egyesület Közgyűlése

1. Az Egyesület szervei és tisztségviselői:

1. Közgyűlés;
2. Ügyvezető;
3. Egyesületi Titkár;
4. Fegyelmi Testület.

2. A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, amelyet az Egyesület rendes tagjainak összessége alkotja. A Közgyűlés legalább évente egyszer ülésezik, a Közgyűlés üléseinek összehívása az Ügyvezető feladata. Az Egyesület tagjai a Közgyűlési határozatokat személyes ülésezéssel, elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen vagy ülés tartásának mellőzésével, írásbeli szavazással hozzák meg.
3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az Egyesület átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról vagy jogutód nélküli megszűnéséről való döntéshozatal;
2. az Egyesület szervezeti tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása;
3. a szervezeti tagok és tisztségviselők visszahívása, amennyiben a tisztségviselő megbízatásából eredő kötelezettségeit nem teljesíti;
4. tagdíj mértékének megállapítása;
5. az Egyesület számviteli beszámolójának elfogadása;
6. határozathozatal a kizárással szembeni jogorvoslat tárgyában;
7. döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

4. A Közgyűlési meghívót az Ügyvezető küldi meg a rendes tagok részére annak figyelembevételével, hogy a Közgyűlési meghívó elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. A Közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
5. az Egyesület nevét és székhelyét;
6. az ülés idejének és helyszínének (amennyiben az nem az Egyesület székhelye) megjelölését;
7. az ülés napirendjét;
8. határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;
9. Konferencia-közgyűlés tartása esetén az erre vonatkozó tájékoztatást és a részvételre vonatkozó szabályokat.
10. Az Ügyvezető az alábbi esetekben köteles a Közgyűlés döntéshozatalát kezdeményezni:
11. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
12. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
13. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került;
14. az Egyesület rendes tagjainak egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kezdeményezi;
15. az Egyesületi tag kizárásával szembeni jogorvoslat esetén.

 

Az a)-c) pont alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

6. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül az Egyesület rendes tagjai az Ügyvezetőtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Ügyvezető jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Ügyvezető nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
7. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint a fele részt vesz a határozathozatalban. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
8. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
9. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
10. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
11. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja;
12. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
13. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

8. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, feltéve, hogy a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét a meghívóban külön felhívták. A megismételt Közgyűlést az eredeti időponthoz képest legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra kell összehívni.
9. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Közgyűlésen kizárólag a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
10. A Közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Minden rendes tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az a szavazást meg kell ismételni vagy a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
11. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Alapszabály módosításához, valamint az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Közgyűlés kétharmados szótöbbsége szükséges a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.
12. A Közgyűlés üléseit az Ügyvezető vezeti. Az Ügyvezető a Közgyűlés levezetésével más tagot is megbízhat azzal, hogy az Ügyvezető részévétele a Közgyűlésen ebben az esetben is kötelező. A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak. Az Ügyvezető a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja az Egyesület pártoló tagjait, illetve állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és egyéb magánszemélyeket, akiknek a részvételét indokoltnak ítéli. A tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal a meghívottak részvételét kizárhatják, ha az Egyesületre vonatkozó bizalmas információk vagy valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme ezt szükségessé teszi.
13. A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tag, illetve, ha meghatalmazott útján jár el, akkor képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, illetve a tag aláírását. A jelenléti ív elkészítése az Egyesületi Titkár feladata, a jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
14. A Közgyűlésről az Egyesületi Titkár írásbeli jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, valamint a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. Az Ügyvezető köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az Ügyvezetőtől.
15. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb érvényes szavazatot kapott személy lesz.
16. A Közgyűlés ülés tartása nélküli határozathozatalát az Ügyvezető a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi (írásbeli szavazás). A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatuk megérkezzen az Ügyvezető részére. Az írásbeli szavazat kizárólag abban az esetben érvényes, ha azt a szavazásra jogosult tag az Ügyvezető által rendelkezésre bocsátott szavazólapon, szavazata egyértelmű jelölésével, továbbá saját és két tanú aláírásával ellátva az Ügyvezető részére a rendelkezésre álló határidőn belül igazolható módon leadta.
17. Ha a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlés ülését az Ügyvezetőnek össze kell hívnia. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk. és az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Ügyvezető részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 
18. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül az Ügyvezető megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Az Ügyvezető a leadott írásbeli szavazólapokat az Egyesület dokumentumai között zártan köteles megőrizni, a szavazólapon szereplő adatokról kizárólag a szavazásra jogosult személy részére adhat tájékoztatást.
19. A Közgyűlés megtartható úgy is, hogy a tagok nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével, így különösen valós idejű közvetítést lehetővé tevő szoftveres videó-, illetve telefonkonferencia rendszerek útján vesznek részt, amelynek révén minden tag mindegyik másik taggal képes kommunikálni, úgy, hogy a kommunikációt a többi tag is figyelemmel kísérhesse („Konferencia-közgyűlés"). A Konferencia-közgyűlést lehetőség szerint a Skype-szoftver alkalmazásával kell megtartani.
20. Azoknak a tagoknak, akik a Közgyűlésen személyesen kívánnak részt venni, e szándékukat legalább öt nappal a Közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük az Ügyvezetőnek. A személyes részvétel lehetőségét ebben az esetben az Ügyvezető köteles biztosítani. Nem tartható Konferencia-közgyűlés, ha a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada - az ok megjelölésével - írásban ez ellen, a Konferencia-közgyűlés megtartása előtt legalább öt nappal tiltakozik, és egyben kéri a közgyűlés hagyományos módon történő megtartását.
21. Konferencia-közgyűlés tartása esetén a tagok és az Ügyvezető a meghívóban rögzített időpontban csatlakoznak az elektronikus hírközlő eszközhöz, ahol az Egyesületi Titkár vezetésével azonosítják egymást. A Konferencia-közgyűlés teljes hangi, illetve képi anyagát elektronikus úton rögzíteni kell olyan módon, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen, a közgyűlés felvételét az Ügyvezető köteles megőrizni. Ha a Közgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Ügyvezető és az Egyesületi Titkár aláírásukkal hitelesítenek. A Konferencia-közgyűlésről készült jelenléti ív a résztvevők aláírása nélkül is érvényes, részvételüket a Konferencia-közgyűlés rögzített felvétele igazolja.

V.

Az Egyesület tisztségviselői

 

1. Az Egyesület vezető tisztségviselője az Ügyvezető. Ügyvezetővé kizárólag az Egyesület nagykorú rendes tagja válaszható, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Ügyvezető megbízása a tisztség általa történő elfogadásával jön létre, megbízatásának időtartama 5 év.
2. Nem lehet Ügyvezető:
3. az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
4. az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
5. az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, ha az ítéletben megjelölt tevékenység egyezik az Egyesület tevékenységi körével;
6. az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
7. Az Ügyvezető tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni. Az Ügyvezető feladatai közé tartozik különösen, de nem kizárólagosan:
8. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
9. a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
10. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
11. az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
12. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
13. a Közgyűlés összehívása, a tagság értesítése, a Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
14. a Közgyűlés ülésének levezetése és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
15. tag felvételéről való döntés, a tagság nyilvántartása;
16. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
17. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
18. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
19. gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

4. Az Ügyvezető kizárólagosan jogosult az Egyesület törvényes képviseletére, az Egyesület képviseletében történő aláírási jogosultságát önállóan gyakorolja.
5. Megszűnik az Ügyvezető megbízása:
6. a megbízás időtartamának lejártával;
7. visszahívással;
8. lemondással;
9. halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
10. cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
11. az Ügyvezetővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
12. Az Ügyvezető feladatainak ellátását az Egyesületi Titkár támogatja, akit a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül választ 5 évre. Az Egyesületi Titkár megbízatásának létrejöttére és megszűnésére, valamint az összeférhetetlenségre az Ügyvezetőre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
13. Az Egyesületi Titkár hivatalos ügyekben eseti meghatalmazás útján jogosult az Ügyvezető helyett eljárni és az Egyesület törvényes képviseletét ellátni. Egyebekben az Ügyvezető jogosult az Egyesület döntéselőkészítése, Közgyűlésének összehívása, levezetése, határozathozatala és nyilvántartásai vezetésével összefüggő feladatainak az Egyesületi Titkár útján, külön meghatalmazás nélkül való ellátására is.
14. Az Egyesületi taggal való kizárási ügyekben az Egyesület Fegyelmi Testülete illetékes. A Fegyelmi Testület 3 főből áll, amelynek megbízásánál fogva tagja az Ügyvezető és az Egyesületi Titkár. A Fegyelmi Testület harmadik tagját az Egyesület tagjai közül az Ügyvezető és az Egyesületi Titkár választja meg.

VI.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Ügyvezető előterjesztése alapján a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Ügyvezető jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;

– rendezvény bevétel;

– egyéb bevételek.

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán kezeli.
5. Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az Egyesület beszámolójának elkészítéséért az Ügyvezető felelős.
6. Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámolónak az Egyesület saját honlapján történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

VII.

Az Egyesület megszűnése

 

1. Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
2. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
3. a tagok kimondják megszűnését;
4. az arra jogosult szerv megszünteti;
5. az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
6. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

3. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének feltétele, hogy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

4. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Ptk. 3:85. § (1) bekezdésének megfelelően a Magyarországi Dúlák Egyesülete (nyilvántartási száma: 13-02-0003042; székhely: 1082 Budapest, Baross u. 98. 3/9.) részére kell átadni.

VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

 

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

 

2. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
3. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetekre vonatkozó, mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Az Egyesület egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályát a Közgyűlés 2021. március 31. napján fogadta el.

Budapest, 2021. március 31.

 

[1]   Jelen Alapszabály a 2021. március 31. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály, amely szövegének változásait dőlt szedés jelzi.